Krisz Rudolf – Egyedül

Tele vagyok emlékkel
Nem akarok visszanézni
Szorítani két kézzel
Aki úgysem érzi

Egyedül a vágyakkal
Be vagyok egy testbe zárva
Szabadon az álmokkal
Ugyanarra várva

Dübörög a zaj
Vajon mit akar
Mi az, ami ezt vezérli?
Hova visz az út
Mi van azon túl
Vissza lehet-e majd nézni?

Van egy érzés, mi börtönben tart
Ugyanoda visz, közben azt várom
Könnyebb lesz majd
Vigye el a szél, ami úgy fáj
Hogy nincs is rá szó
Legyen ez a rész, ami elmúlt
Most szép átlátszó

Vigye el a szél
Vigye el a szél
Legyen ez a rész
Legyen ez a rész

Tele vagyok kétséggel
Van az, amit én se bírok
Zuhanok a mélységgel
De a fényben bízok

Haladok az élettel
Ha nehezebb is néha lépni
Ami marad, azzal kell
A tükörbe nézni

Dübörög a zaj
Vajon mit akar
Mi az, ami ezt vezérli?
Hova visz az út
Mi van azon túl
Vissza lehet-e majd nézni?

Van egy érzés, mi börtönben tart
Ugyanoda visz, közben azt várom
Könnyebb lesz majd
Vigye el a szél, ami úgy fáj
Hogy nincs is rá szó
Legyen ez a rész, ami elmúlt
Most szép átlátszó

Tele vagyok kétséggel
Van az, amit én se bírok
Zuhanok a mélységgel
De a fényben bízok

A klip forgatása közben készült werkfotók:

Sziasztok!
Készül a legújabb dalomhoz a videoklip!
Külön köszönet a DJI ARS Budapest-nek az együttműködésért,illetve az összes embernek, aki azon dolgozott, hogy valami egyedi dolgot hozzunk össze.

Közzétette: Krisz Rudolf – 2021. március 27., szombat