Krisz Rudolf – Kimentünk a divatból

Száguldó csillag, csak le ne ess!
Nem lehet mindig minden egyenes!
Kapj el egy felhőt és ugord vele át
A múltat és a mát.

Túl a csend dallamán, az idők terén,
mi ránk nehezült
és oly sokat kért…..

Az már nem divat, hogy Te és Én,
mert láthatod, hogy a távolság itt áll,
ez elrepíthet minket már,
ahogy az üstökös a világűrben száll…

Talán te is érzed, hogy eltűnt most egy rész,
mi tartottuk egybe és mi is törtük szét..
Minden ismert úton most lezárult a híd
Mert az élet játszik így

Túl a csend dallamán az idők terén,
mi ránk nehezült
és oly sokat kért…..

Az már nem divat, hogy Te és Én,
mert láthatod, hogy a távolság itt áll,
ez elrepíthet minket már,
ahogy az üstökös a világűrben száll…

Az már nem divat, hogy Te és Én,
és bánhatod, de a távolság itt áll,
ez elszakított minket már..
Most légy erős még akkor is ha fáááj!