Nem leszek a játékodNem leszek a játékod (hátsó oldal)Nem leszek a játékod (belső oldal)   Nem leszek a játékod lemez
 

Nem leszek a játékod | Hullámzó sivatag | Végtelen szerelem | Ismerj végre fel | Utolsó felvonás | Ámor hátbaszúrt | Hajnali idegen | Porcelán | Goodbye love | Passzol minden | Nem mondhattam még el | Nem fáj (Nem leszek a játékod Funk mix) | Végtelen szerelem (karaoke verzió)

Az új korong a Nem leszek a játékod címet viseli és 13 új dalt tartalmaz.

Az elmúlt idő alatt bőven volt ideje, hogy új dalokat írjon a saját elképzelései szerint, melyek legtöbbje elszakad a romantikus stílustól, melybe oly sokan “beskatulyázták”. Bebizonyítja, hogy a nagyon dögös, modern hangzásban éppúgy megállja a helyét, mint a tőle “elvárt” szerelemes lírában.

Első kislemeze, a “Nem leszek a játékod” ennek a stílusváltásnak a jegyében íródott és a dalhoz tartozó klip is tartogat meglepetést mindenkinek, akik azt hitték, ismerik az énekest!

 


Nem leszek a játékod

Nem leszek az árnyékod
Fényt akarok, kell még sok
Nem leszek a játékod
Mit eldobhatsz, ha jön majd egy jobb

Volt szerelem, s vár még sok
Jött tüzesen, szétizzott
Bár szelíden csábított
De tőled mondd, én mit kaphatok

Refrén:
Ha velem ébredsz
Kelj fel, drágám, csak álmodtál
Ne használj csak arra szívem
Ha neked élnék
Buknám, drágám, hát üldözz mást
Ne ígérj, már úgyse hiszem

Ha kértem nem voltál ott
Pedig nekem ez számított
Nem leszek a játékod
Menj el és ne gyere vissza

Nem leszek az árnyékod
Fényt akarok kell még sok
Nem leszek a játékod
Ooo…

Refrén

Nem fáj, hisz mást is csókoltál
Mondd, mért’ gondolnék rád
Volt és lesz még száz

Nem, nem, nem fáj, hisz mást is csókoltál
Mondd, mért’ gondolnék rád
Volt és lesz még száz

Refrén


Hullámzó sivatag

Szerelmed csókja mindig égbe emel, úgy hódít
Ne szédíts, érzem, szöknöm kell, de kábít
Vad látomást leheltél rám, és érzem
Ajkából édes füst tör rám, nem kértem

Refrén:
Szomjaz a szám, gyenge az akarat
Füst szövi át, hódító szavadat
Rám tör a vágy, érinti hajadat
Illata lágy, hullámzó sivatag
Miért kábít?

Szomjúságban nálad ébred a vágy, hát ébressz!
Tisztító forrásodhoz száll, emlékezz
Adj hát erőt, hisz tőled kér, ne kérdezz
Feloldozást vagy szenvedést, ítélkezz!

Karodban ébred újra minden őrült lázas szenvedély
Kísérjen minden úton az égő vágy, mely most is bennem él

Refrén


Végtelen szerelem

Csókot lehelt a hűvös ablakon át
Csak a párás üveg őrzi már
A rúzs nyomát, a búcsú pillanatát
Az ajka forró körvonalát

Refrén:
Egy végtelen szerelem hajt
Vak ösvényen tart
Mondd, ki vezet majd
Egy végtelen szerelem volt
Tanúnk csak a hold
És örökre szólt

Úgy kérte tőlem el egy őszi szeszély
Hogy a hajnali napfény ő lesz már
De elmerült a lelke, csapdába szállt
Ugye még egyszer visszatalál?

Refrén

Azt mondtad szerelem volt
Azt mondtad örökké tart

És ha éjjel senki nem talál
A csillagunk máshol jár
Betakar a fátyolos éj
Én ott leszek, ne félj!

Egy végtelen szerelem hajt
Egy végtelen szerelem hajt

Refrén


Ismerj végre fel

A szerepemet majd eljátssza más
Vagy átírhatod, s hogy miért bízom rád
Ne kérdezd kérlek, látod, már az álarc sem véd

Mondd, minek a taps, már volt ráadás
Mind neked adom, ha hozzád kiált
Minden hang és minden fény csak Téged dicsér

Refrén:

Ne gyengíts el, segíts most át
Mondd, milyennek látsz, ismerj végre fel
Csak úgy nézz rám, hogy mindent láss
A jelmezt már régen nem vettem fel

Mosolyogj rám, az igazi kincs
Gazdag a szív, ha bánata nincs
A mesében már nem hiszek, Tőled mégis, de szép

Úgy vakít a fény, de este se jobb
Ha tűz borít el, egy jéghideg szó
Merít el a semmibe, mondd, mit érezhetnék

Refrén

Ajándék minden perc, ne mondd, hogy menned kell
Én nem engedlek már, ha nem vagy minden fáj

Refrén


Utolsó felvonás

Nem fáj, elmehetsz, mondd, mi köt még hozzám
Nincs folytatás, ez az utolsó felvonás

Mondd el, miért kell őrizni, mi nincs is már
Meddig lehet a múlt a jelenhez biztos út

Mondd el, miért kell hinni, mi nincs is már
Hogy lehet ölelni úgy, hogy szíved máshoz húz

Refrén:
Nem fáj, elmehetsz, mondd, mi köt még hozzám
Nincs folytatás, ez az utolsó felvonás
Nézz rám, ha elmegyek, az legyen a társam
Nincs folytatás, ez az utolsó felvonás

Mondd el, mit kell tennem, hogy pont azt lásd,
Akit szeretni bírsz, s a bajban társnak hívsz

Mondd el, hogy kell feladni minden mást
Mit ad nekem a múlt, a jövőnk beléfakult

Refrén


Ámor hátbaszúrt

Ámor hátbaszúrt, nem volt többé válaszút
Úgy hullottam földre, mint egy vad
Sebzett prédaként, azt hittem, hogy van remény
S új életre bírom majd magam

A szó bent ragad, a szív megszakad
Neki mindent szabad

Refrén:
Úgy gázolt rajtam át, mint nyári zápor fülledt éjszakán
A végzet rám talált, de végzett már az első csók után

Láttam álmodat, a tettes hogy lesz áldozat
Nem hitted, hogy elgyengít a vad
Orvul hátbaszúrt, megfertőzött piszkosul
Ellenszer csak Te volnál magad

A szó bent ragad, a szív megszakad
Neki mindent szabad

Refrén


Hajnali idegen

Úgy vártam végre, hogy elcsavarja fejem, s összetörje szívem
De nem, vagy csak félve, mért van az, hogy nekem nem mosolyog sosem?
Úgy érezném már, hogy csak engem néz, vagy jó bármi más, amit ő ad nekem, Csak Ő és nem kell más!

Refrén:

Hajnali idegen neked a szerelem
Engedd be hát, hadd oltsa nálad szomját
Hiába tagadod, mint nap a holnapot
Úgy várod már, hogy hűvösen nézz rám

Úgy vártam végre, hogy reszkessen a keze, s érintsen meg vele
Álmomban végre úgy lehettem vele, kérlek add, hogy tegye!
Vagy történjen más, csak végre érezzem vagy jó bármi más
Mert minden, ami Ő, az álmomból felráz

Refrén


Porcelán

Sohasem volt még selymesebb, lágyabban takaró lelkemen
Mint amilyen Te vagy nekem, maradj itt velem, a holnap újra hív
Mondd, mit üzennek a csillagok, mivel kényeztetnek a holnapok
Csatába hív-e majd a kísértés, fűt-e új érzés, ébred száz kérdés, mesélj!

Refrén:
Egy porcelán baba vagy most is nekem, selyempapír óvja csak a szíved
Ha nem fogod elég jól fáradt kezed, szilánkokra törne veled mindenem

A szívem fojtja a torkomat, elgyengít mindig az a gondolat
Hogy lesz majd perc, amikor nem leszel, ha tőlem elveszel, lesz-e, mi visszahív?
Vigyázzanak ránk az angyalok, mécsesként égjenek a csillagok
Találj rám akkor is, ha gond lep el, karod majd átemel, mondd, hogy ott leszel velem

Kis porcelánbaba maradj meg nekem…

Minden más csak árnyék már, a fény és a vágy az út hozzád

Refrén


Goodbye love

Száz mesét és hét csodát ért minden perc, mit ránk osztott a sors
Oly szép volt, goodbye love
Ketreced nem zártad ránk és rácsát is túl tágra szabtad tán
De szép volt, goodbye love

Refrén:
Repítsen fel, emeljen száz boldog sorstündér, viszlát
Repítsen fel, vezessen át, hova úgy vágytál
Kelt-e még úgy a vágy, hogy minket együtt talál?

Koldussá vált nélküled a szív, mely tőled kapta vagyonát
De nincs már, goodbye love
A végtelen, s a szűk magány most, hogy nem vagy eggyé olvadt már
Légy boldog, goodbye love

Refrén

Kelt-e még úgy a vágy, hogy minket együtt talál?

Száz mesét…


Passzol minden

Sok a kérdés, de van-e válasz jó
S aki választ, az is fárasztó
Sose futnék, hogy is gondolnád,
Ha késnék, úgyis megvárnál
Te sem ébredsz, ha a nap felkel,
Ne is kérdezd, nálunk hogy kel fel
Nyugi végre, kicsit lazíts már
No para, na gondold át!

Refrén:
Látod, mindig passzol minden, bárhogy is van
Nem volt még, hogy ne lett volna valahogyan
Frankó minden, elfogadom, bárhogy is van
Sosem volt, hogy ne lett volna valahogyan

Mi a válasz, van-e megoldás
De a kérdés egészen más
Sose hittem, hogy a véletlen
Keze bármit megold helyettem
Érezd, amit tenned kell
Az a kérdés majd felismer
Ugye érted, ha nem az sem baj
A válasz ott lesz benned majd

Refrén

Választ vártál, kortyold hát
Szomjad oltó friss forrást
Kristályfénye választ ad
Ő a tisztító…

Aki érti már nem harcol,
Aki nem fog, az lefalcol
Jön a lényeg, és ezt értsd meg
Úgy lettél, hogy nem kérted
Ami eljön, már vár téged
Amit nem látsz, majd megérzed
De ha érzed, ne taszítsd el
Szíveddel, se eszeddel

Refrén


Nem mondhattam még el

Hol van az az alkony, mely nálad kelti életre az álmom
S ha rám tekint, hogy érem el, mert kelni nekünk együtt kell

Refrén:
Nem mondhattam még el, hogy mennyit ér a pillanat, mit együtt tölthetnénk el
Nem mondtam még el, hogy mennyit ér a pillanat, mert kelni nekünk együtt kell

Hol van az az álom, mely szárnyat ölt rám, s hozzá egy kis szellőt
Mely elrepít, s nem enged el, nélküled vesznem kell

Refrén

Mit üzen ha ébreszt furcsa nyomai az éjnek
A ráncait Te simítsd el, mert kelni nekünk együtt kell

Refrén


 

Nem fáj (Nem leszek a játékod Funk mix)


 

Végtelen szerelem (karaoke verzió)